4/2018. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi határidő. A határidő számítására a Ptk. 8:3.§ (3) bekezdése irányadó.
[2013. évi V. tv. 8:3. § (3), 21. § (3) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint eladó a vevővel 2014. október 22-én adásvételi szerződést kötött a mezőhegyesi, zártkerti (...) helyrajzi számú ingatlana eladására. A szerződésben a vevő nyilatkozott arról, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerint elővásárlási joggal nem rendelkezik. A szerződés az illetékes települési önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került 2014. november 4-étől 2015. január 5. napjáig. A jegyző a hirdetményt 2015. január 6. napján vette le a hirdetőtábláról. 2015. január 5-én az alperesi beavatkozó elfogadó nyilatkozatot tett, amelyben nyilatkozott arról, hogy az Fftv. 18.§ (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés a) és b) pontjai szerint elővásárlási joggal rendelkezik.

[2] A jegyző által megküldött iratok 2015. január 12-én érkeztek meg az alperesi mezőgazdasági igazgatási szervhez.

[3] Az alperes a jóváhagyási eljárás során lekérdezte a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatbázis adatát, továbbá a földműves nyilvántartás adatait is megtekintette. A helyi földbizottsági feladatkörben eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara  Megyei Igazgatósága állásfoglalását is beszerezte. Az alperes a 2015. április 1-jén kelt határozatával az adásvételi szerződést a felperes és az alperesi beavatkozó között hagyta jóvá.

A kereseti kérelem és az ellenkérelmek

[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Módosított keresetében arra hivatkozott, hogy az Fftv. 21.§ (3) bekezdése alapján, figyelemmel a (9) bekezdésben foglaltakra, az elfogadó nyilatkozat elkésetten került előterjesztésre, ezért az adásvételi szerződést a beavatkozó vonatkozásában nem hagyhatta volna jóvá az alperes.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat.

[6] Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Rámutatott, hogy az Fftv. 21.§ (3) bekezdése szerint a kifüggesztésre nyitva álló 60 napos határidő jogvesztő határidő, amelynek jogkövetkezménye az, hogy a jogvesztő határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A határidő elmulasztása esetén joghatályosan elfogadó nyilatkozat nem terjeszthető elő. Ettől különböző eset a határidő számításának módja. A határidő számítás a jegyző hatásköre. Az alperes csak azt vizsgálhatja, hogy a határidőn belül került-e benyújtásra az elővásárlásra jogosult nyilatkozata.

[8] A bíróság a határidőt vizsgálva azt állapította meg, hogy az elfogadó nyilatkozat határidőn belül került benyújtásra, a jegyző a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 65.§ (3) bekezdése  szerint járt el.

[9] A kifüggesztés napja 2014. november 4. volt, így a közlés kezdő napja az ezt követő nap, november 5. volt, és az ettől a naptól számított 60. nap 2015. január 4-ére esett, amely vasárnapi nap volt, munkaszüneti nap, ezért a határidő az ezt követő napon, 2015. január 5-én járt le. Az alperesi beavatkozó ezen, a határidő számítása szerinti utolsó napon tett elfogadó nyilatkozatot, ezért a nyilatkozata nem volt elkésettnek tekinthető.

A másodfokú ítélet

[10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal az indokolásbeli pontosítással, hogy a kifüggesztést követő naptól, 2014. november 5. napjától kezdődően kell számítani a 60 napos határidőt. A 60 napos határidőbe már a kezdő nap is beleszámít, ezért a határidő utolsó napja 2015. január 3. napjára, szombatra, munkaszüneti napra esett, emiatt a határidő a Ket. 65.§ (3) bekezdése alapján, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103.§-át értelmező 4/2003. Polgári Jogegységi Határozat VI/2. pontja értelmében is, a legközelebbi munkanapon, azaz január 5-én járt le. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a beavatkozó elfogadó nyilatkozata határidőben érkezett.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az első- és a másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fftv. 21.§ (3) bekezdését, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság által felhívott 4/2003. Polgári Jogegységi Határozat és a Ket. 65.§ (3) bekezdésének rendelkezései korábbiak, mint az Fftv. hatályba lépése, ezért a később született törvényi rendelkezésnek kell elsőbbséget biztosítani a törvényi határidők konkurálása esetén.

[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

[13] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[15] A Kúria megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság tévedett a Ket. 65.§ (3) bekezdésének alkalmazhatósága kérdésében, továbbá a másodfokú bíróság tévedett abban is, amikor a 4/2003. Polgári Jogegységi Határozat VI/2. pontját alkalmazhatónak ítélte. Az alperes által helytállóan hivatkozott EBH 2010/2132. számú eseti döntés szerint az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi jellegű, ezért a határidő számítására sem a Ket., sem a Pp. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Eljárásjogi szabályokra, eljárási határidőkre alkotott Ket. rendelkezések nem lehetnek irányadók az anyagi jogi határidő számítására. A Pp. határidő számítására vonatkozó szabályai kizárólag a Pp. által meghatározott eljárási határidőkre irányadóak. Mindebből következően a Pp.-ben foglalt határidők számítására vonatkozóan kiadott 4/2003.PJE jogegységi határozat sem lehet alkalmazható.

[16] Mindebből következően az anyagi jogi határidő számítására kizárólag a Ptk. rendelkezései az alkalmazandóak. A Ptk. 8:3.§ (3) bekezdése értelmében ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.

[17] A fentiek értelmében megállapítható, hogy az Fftv. 21. § (3) bekezdése értelmében az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot. A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. A kifüggesztés kezdő napja 2014. november 4. volt, a közlés kezdő napja november 5. volt,  az ettől a naptól számított 60. nap 2015. január 3-ára esett, amely szombatra, munkaszüneti napra esett, ezért a határidő az ezt követő első munkanapon, 2015. január 5-én járt le. Az alperesi beavatkozó a 60 napos határidőn belül tette meg az elfogadó nyilatkozatát, ezért az nem tekinthető elkésettnek.

[18] A Kúria ezért azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemében helytállóan döntött, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Fftv. 21.§ (3) bekezdését a téves indokolás ellenére az ügy érdemét tekintve helyesen alkalmazta, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta az indokolás pontosítása mellett.

(Kúria, Kfv.II.37.700/2016.)