1877/2008. számú polgári elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

1877

Sajtó-helyreigazítás iránti keresetet csak a jogszabályban meghatározott sajtószerv ellen lehet indítani. Nem megfelelő alperes perlése esetén a jogszabályban meghatározott személy perbevonására, illetőleg az alperes személyét illetően bizonytalan tartalmú kereset pontosítására a bíróságnak a jogi képviselővel eljáró felperest is fel kell hívnia [Pp. 7. § (2) bek., 95. § (2) bek., 130. § (1) bek. g) pont, 343. §].

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes által kiadott hetilap 2008. március 21-i számában "Sikkasztással gyanúsítják a FIDESZ T. Frakcióvezetőjét" címmel és "A nyomozás anyagát a városi ügyészségre küldték át vádemelési javaslattal" alcímmel jelent meg közlemény a felperessel szemben folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban. A felperes még ugyanaznap helyreigazítási kérelemmel élt az "alperes" felé, állítva, hogy a cikk egyes állításai nem felelnek meg a valóságnak, kérte a lap következő számában ezek közlését és visszavonását. Az "alperes" a 2008. április 1-jei keltű válaszlevelében arra hivatkozott, hogy a cikk sérelmezett részét a Magyar Távirati Iroda és az Országos Sajtószolgálat közleményéből idézte, egyben felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a helyreigazítás szövegének megfogalmazása a sértett fél feladata. Ezt követően a felperes a 2008. április 8-i levelében a következő szöveg helyreigazításként való közzétételét kérte: "Lapunk 2008. március 21-én megjelent számában a >Sikkasztással gyanúsítják a FIDESZ T. FrakcióvezetőjétB. Cs. a Nemzeti Civil Alapprogram Regionális Kollégiumának elnökeként részt vett a civil egyesületek támogatásáról szóló döntésekben, ezek között szerepelt az a M. Népfőiskola Társaság is, amelynek a vezetője szintén ő volt.A szervezet többször kapott sokmilliós támogatást, amelyből 7,5 millió forintot B. Cs. a rendőrség gyanúsítása szerint saját, illetve egy hozzátartozója nevére szóló nagy értékű befektetési alapú életbiztosítás finanszírozására fordított.


A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a közzétett helyreigazító közleménnyel a helyreigazítási kötelezettségének nem tett eleget. Kérte az alperesnek az általa megfogalmazott helyreigazító közlemény változtatás és megjegyzés nélkül való közlésére kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte.



Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes a Ptk. 79. § (1) bekezdésben és a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 15. számú állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően tett eleget a helyreigazítási kötelezettségének. Ezért indokolatlan a helyreigazító nyilatkozat ismételt közlése.



Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való helyt adást kért.



A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a sajtótörvény rendelkezései értelmében a kiadó ugyan sajtószervnek minősül és az őt terhelő kötelezettség tekintetében felelősséggel tartozik, a Pp. 343. § (1) bekezdés alapján azonban a sajtó-helyreigazítási eljárás során csak az időszaki lap szerkesztősége perelhető. Megállapította, hogy miután az alperes kiadója és nem szerkesztője a hetilapnak, a felek között perjogilag nem áll fenn jogviszony. A nem megfelelő alperes perlése miatt pedig a jogi képviselettel eljáró felperes tekintetében az elsőfokú bíróságnak a Pp. 7. § (2) bekezdése alapján kioktatási kötelezettsége nem volt. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokok alapján - helybenhagyta.



A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp. 7. § (2) bekezdésben és a 130. § (1) bekezdés g) pontban foglaltak megsértésével hozta meg határozatát. A nem megfelelő alperes perlése esetén ugyanis csak akkor van helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításának, illetőleg a per megszüntetésének, ha azt megelőzőleg a felperes a megfelelő személyt felhívás ellenére nem vonta perbe. Az elsőfokú bíróság azonban erre őt nem hívta fel. Tévesen alkalmazta a másodfokú bíróság a Pp. 7. § (2) bekezdésben foglaltakat is, amely nem vonatkoztatható a bíróságnak a nyilatkozattételre, illetőleg a megfelelő jogcselekmények végzésére történő felhívási kötelezettségére.



A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.



A Pp. 343. § (1) bekezdés szerint, ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat. A Pp. 343. § (3) bekezdés alapján az (1) bekezdésben megjelölt szerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége (48. §).



A sajtó-helyreigazítás a sajtótermékhez, azaz a közlés módjához kötött jog. A helyreigazítás kötelezettje az a sajtószerv, amelynek kommunikációja során a kifogásolt közlemény megjelent vagy elhangzott. Ezek körét a Pp. 343. § (1) bekezdés határozza meg. Ezért a sajtó-helyreigazítási eljárásban csak a jogszabályban meghatározott és a sérelmezett közlést megjelentető vagy műsort szolgáltató szervek (az időszaki lap szerkesztősége, a műsorszolgáltató, a Magyar Távirati Iroda) ellen indítható kereset, amelyek félként járhatnak el akkor is, ha egyébként perbeli jogképességük nincs.



A fenti rendelkezések alapján helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy - a perben kifogásolt időszaki lapban megjelent sajtóközlemény tekintetében - a felperes alperesként az időszaki lap kiadóját megjelölve nem a jogszabályban meghatározott és a sajtó-helyreigazítási perben félként eljárni jogosult időszaki lap szerkesztősége ellen indított keresetet. Tévedett azonban akkor, amikor azt állapította meg, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes esetében a Pp. 7. § (2) bekezdés alapján a bíróságnak a megfelelő alperes perbevonására vonatkozó felhívási kötelezettsége nem áll fenn. Azokban az esetekben ugyanis, amikor jogszabály külön rendelkezése azt előírja, az adott körben a tájékoztatás megadása, illetőleg a nyilatkozattételre való felhívás kötelező.



A Pp. 130. § (1) bekezdés g) pont szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, s a felperes e személyt - felhívás ellenére - nem vonta perbe.



E rendelkezés értelmében - függetlenül attól, hogy a fél jogi képviselővel vagy személyesen jár el - a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül csak akkor utasítható el, ha a felperes a jogszabályban meghatározott személyt, aki ellen a per indítható, a bíróság felhívására sem vonja perbe. Ezért a per megszüntetésének a Pp. 157. § a) pont alapján is csak ebben az esetben van helye.



A perben csatolt iratokból megállapítható ugyanakkor, hogy a felperes a pert megelőzően - helyesen - a hetilap szerkesztősége részére címezte és küldte meg a helyreigazítás iránti kérelmét, majd az általa megfogalmazott és helyreigazításként közölni kért közleményt. Nem kétséges, hogy a felperes keresetlevelében már a kiadó kft.-t jelölte meg alperesként, de annak tartalmából az állapítható meg, hogy azt tekintette alperesnek, akivel a per előtt tárgyalásokat folytatott. Ezért az elsőfokú bíróságnak a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pont szerint fel sem kellett volna hívnia a felperest a megfelelő alperes perbevonására. Elegendő lett volna csupán a keresetet a felperessel az alperes személyét illetően - az alperes, mint jogi személy szervezeti egységén belül a szerkesztőség megjelölésével - pontosíttatni [Pp. 95. § (2) bek.]. Amennyiben a bíróság elmulasztja a kereset pontatlansága miatti helyzetet tisztázni, azt nem lehet a fél terhére értékelni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság mulasztását - figyelemmel arra, hogy a per érdemi elbírálására kihatással nem volt - nem tekintette olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna. Az alperes személyét ugyanakkor a Pp. 343. § (1) bekezdés szerint a hetilap Szerkesztőségére módosította.



A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán - eltérő jogi álláspontja miatt - nem vizsgálta azt, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan utasította-e el a felperes keresetét. Mivel a döntéshez szükséges tények a perben megállapíthatók, a Legfelsőbb Bíróság azt érdemben bírálta el. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyes indokok alapján, megalapozott döntést hozott. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 15. számú állásfoglalásában foglaltakra is figyelemmel helytállóan állapította meg, hogy az alperes teljes terjedelmében, változtatás nélkül közölte a felperes által igényelt helyreigazítás szövegét, ahhoz nem fűzött olyan megjegyzést, észrevételt, amely a kifogásolt tartalom érdemére vonatkozna. Nem erősíti a kifogásolt tartalmat és nem ferdíti el a helyreigazítás lényegét annak bevezető közlése, hogy az alperes a helyreigazítási kérelmet a jogosulttól kapta. A helyreigazítás szövegének idézőjelek közé tétele pedig csupán az igényelt helyreigazító közlemény pontos, szó szerinti ismertetését jelenti. A helyreigazítási kötelezettség megfelelő teljesítése esetén nincs annak jelentősége, hogy a szerkesztőség a közleményben foglaltakkal egyetért-e. A kifogásolt szövegrész forrásának megjelölése a kifogásolt közleményt ugyancsak nem erősíti meg, tartalmát nem ferdíti el.



A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján - az elsőfokú ítélet érdemben helyes indokaira utalással - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.



(Legf. Bír. Pfv. IV. 21.591/2008.)




Cím: 1055 Budapest, Markó utca 16.
Telefon: 268-4500 Fax: 268-4740
E-mail: kuria@kuria.birosag.hu

A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje:
hétfő, csütörtök, péntek 9-11 h
kedd 9-13 h
szerda 9-15:30 h

Bejelentést, kérelmet, javaslatot, panaszt írásban
(postán, e-mailben, illetve a főbejáratnál elhelyezett gyűjtőládába helyezéssel) lehet benyújtani.