14/2017. számú büntető elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is. Azonban a Be. 21. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kizárási okok kizárólag a bírókra vonatkoznak; e rendelkezések alapján a bíró azért kizárt a további bírósági eljárásól, mert az ügy korábbi szakaszában vagy nyomozási bíróként járt el, vagy ügydöntő, illetve hatályon kívül helyező, perújítás megengedő, vagy rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozatot hozott, illetve ilyen határozat meghozatalában vett részt.
A jegyzőkönyvvezető azonban nem járhatott el nyomozási bíróként, és nem hozhatott sem ügydöntő, sem más határozatot, illetve nem vehetett részt határozatok meghozatalában. Ebből következően a nyomozási bíróra vonatkozó kizárási ok a nyomozási bíró ülésén jegyzőkönyvvezetőként résztvevőre nem irányadó [Be. 27. §, 21. § (3) bekezdés a)-e) pont].

[1] A járásbíróság a 2015. május 27. napján kihirdetett ítéletével az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontjának ba), bb) és bc) alpontjára figyelemmel a (3) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerint minősülő társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, míg a IV. r. vádlottat a Btk. 379. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő orgazdaság vétségében.

[2] Ezért az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottat egy-egy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két-két év közügyektől eltiltásra, továbbá az I. és a III. r. vádlottat három-három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlottak a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének, de legalább három hónapnak a kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra, a IV. r. vádlottat pedig hat hónap, végrehajtásában egy évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy azt a végrehajtás elrendelése esetén fogházban kell letöltenie, és a vádlott a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Emellett elrendelte a II. r. vádlottal szemben korábban kiszabott, próbaidőre felfüggesztett hat hónapi fogházbüntetés, továbbá két évi börtönbüntetés végrehajtását.

[3] A bíróság rendelkezett a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnügyi költség viseléséről is.

[4] A védelmi fellebbezésekre tekintettel másodfokon eljárt törvényszék a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[5] Végzésének indokolása szerint az, aki az ügyben a nyomozási bíró által az előzetes letartóztatás tárgyában 2012. november 23. napján tartott ülésen a jegyzőkönyvet vezette, a vádemelést követően a 2014. június 11. napján tartott tárgyaláson nem vehetett volna részt jegyzőkönyvvezetőként, mivel a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja szerint az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el, és a Be. 27. §-ára figyelemmel a bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a jegyzőkönyvvezető kizárására is. Ezért megítélése szerint a bíróság a tárgyalást feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel tartotta meg, ugyanis a Be. 240. § (3) bekezdése szerint a tárgyalás jegyzőkönyvvezető nélkül nem tartható meg, és azt, ha kizárt jegyzőkönyvvezető volt jelen, úgy kell tekinteni, mintha a tárgyaláson nem vett volna részt jegyzőkönyvvezető.

[6] A törvényszék hatályon kívül helyező végzése ellen a legfőbb ügyész – miután az más jogorvoslattal nem támadható – a Be. 431. §-a és a 2/2015. BJE határozat alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be.

[7] Abban arra hivatkozott, hogy a törvényszék tévesen következtetett a jegyzőkönyvvezető kizártságára és arra, hogy emiatt az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.

[8] Álláspontja szerint a bírókra vonatkozó, a Be. 21-22. §-ában tételesen felsorolt kizárási okok nem vonatkoztathatók automatikusan a jegyzőkönyvvezetőre; a Be. 21. § (3)-(5) bekezdése szerinti kizárási okok ugyanis nem általában a bírákra, hanem speciális alanyra, mégpedig az eljárás korábbi szakaszában nyomozási bíróként eljáró vagy az ügy elbírálásában, illetve a határozat meghozatalában korábban részt vevő bírókra vonatkoznak.

[9] Ezért megítélése szerint a törvényszék által felhívott 21. § (3) bekezdés a) pontja a valamennyi bíróra irányadó általános kizárási okokon túl a nyomozási bíró kizárásának külön szabályát rögzíti, és kizárólag a nyomozási bíróra vonatkozik; a nyomozási bíró ülésén részt vett jegyzőkönyvvezetőre nem.

[10] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria állapítsa meg: a törvényszék hatályon kívül helyező határozata törvénysértő.

[11] A Kúria a Be. 434. § (1) bekezdése alapján a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány elbírálására nyilvános ülést tűzött ki.

[12] A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője a jogorvoslati indítványt fenntartotta.

[13] A III. r. vádlott védője a jogorvoslati indítványra tett írásbeli észrevételeiben kifejtette, hogy álláspontja szerint a nyomozási bíró jogállása nem különbözik más bíróétól, így a jegyzőkönyvvezetők között sincs helye különbségtételnek, erre tekintettel a jogorvoslati indítvány elutasítását kérte.

[14] A legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány megalapozott.

[15] A Be. 27. §-a szerint a bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is.

[16] A bíró kizárásának általános okait a törvény 21. § (1) bekezdése sorolja fel; az a)-d) pontokban az ún. objektív kizárási okokat, az e) pontban pedig az elfogultságot nevesítve, és a 21. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók.

[17] A 21. § (3) bekezdése az (1) bekezdésében írt általános kizárási okokon túl további kizárási okokat határoz meg. Azonban a törvény szóhasználata – „az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül” – nem hagy kétséget afelől, hogy a (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kizárási okok kizárólag a bírókra vonatkoznak.

[18] A bekezdés a) pontja a bíróság további eljárásából azt a bírót zárja ki, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el, a b) pont a másodfokú, illetőleg a harmadfokú eljárásból zárja ki az ügy első- vagy másodfokú elbírálásában részt vett bírót, a c) pont a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból zárja ki azt a bírót, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt; míg a d) pont alapján nem járhat el a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból az a bíró, aki részt vett a perújítást elrendelő vagy a perújítással megtámadott határozat meghozatalában,  az e) pont pedig a rendkívüli jogorvoslati eljárásból zárja ki a megtámadott határozat meghozatalában részt vett bírót.

[19] Azaz a Be. 21. § (3) bekezdése szerinti kizárási okok a bírót azért zárják ki a további bírósági eljárásból, mert az ügy korábbi szakaszában már vagy nyomozási bíróként járt el, vagy ügydöntő, illetve hatályon kívül helyező, perújítás megengedő, vagy rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozatot hozott, illetve ilyen határozat meghozatalában vett részt.

[20] A jegyzőkönyvvezető azonban nem járhatott el nyomozási bíróként, és nem hozhatott az ügy korábbi szakaszában sem ügydöntő, sem más határozatot, illetve nem vehetett részt  határozatok meghozatalában.

[21] Ebből következően a Be. 21. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti, a nyomozási bíróra vonatkozó kizárási ok a nyomozási bíró ülésén részt vett jegyzőkönyvvezetőre nem irányadó.

[22] Kizárási okot tartalmaz a Be. 21. § (4) bekezdése is; eszerint nem járhat el a (3) bekezdés esetén bíróként az sem, akinek hozzátartozója részt vett a megtámadott határozat meghozatalában.

[23] Azaz ez az ok csak a korábban eljárt bíró hozzátartozójára vonatkozik, így az adott esetben ugyancsak nem releváns.

[24] Ezért a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt megalapozottnak találva a Kúria a Be. 436. § alapján megállapította, hogy a törvényszék hatályon kívül helyező végzése törvénysértő.

[25] Miután a Be. 437. §-a szerinti határozat meghozatalának nem volt helye, a Kúria csak a törvénysértést állapította meg.

(Kúria Bt. I. 1.735/2016.)