12/2018. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások körében gépjárműbeszerzésre irányuló támogatások esetén a lopás és más vis maior eseteken a szükséges cserére a körülmények függvényében nem feltétlenül és nem kizárólag az új beszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
[1974/2006/EK rendelet (EK rendelet) 55. cikk (1) bek., 23/2007.(IV.17.) FVM rendelet (általános támogatási rendelet) 23. § (1) bek., 103/2013. (XI.8.) VM rendelet (részletes támogatási rendelet)]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mikrobusz beszerzése iránti támogatási kérelmet terjesztett elő 2013. november 25. napján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló  103/2013.(XI. 8.) VM rendelet (a továbbiakban: részletes támogatási rendelet) alapján. Az MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága a 2014. február 4. napján hozott határozatával a támogatási kérelemnek helyt adott, majd azt 2014. március 21. napján kelt határozatával módosította. A felperes a gépjárművet 2014. július 7. napján megvásárolta.

[2]  A felperes 2014. augusztus 14. napján kifizetési kérelmet terjesztett elő, melynek az MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága helyt adott és 12.663.550 Ft támogatási összeget állapított meg. 2015. február 23-án a felperes vis maior bejelentést tett a 44/2007. FVM rendelet alapján, közölve, hogy 2015. február 9-én a gépjárművet Budapesten ellopták, melyről egy rendőrségi feljelentést csatolt. Az MVH 2015. március 12. napján kelt végzésével a vis maior kérelemnek helyt adott, tájékoztatta a felperest arról, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: általános támogatási rendelet) 23. § (1) bekezdése alapján a beruházási támogatásokra az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell: [c)] az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt lopás esetére a beruházás tárgya formanyomtatványon történő bejelentést követően a bejelentés alapjául szolgáló dokumentumokat mellékelve saját forrásból lecserélhető. A felperes a járművet kivonatta a forgalomból, a casco-biztosítás alapján pedig a biztosítótól 8.215.000 Ft-ot kapott.

[3] A felperes 2015. május 20-án kelt levelével tájékoztatta az MVH-t, hogy a gépjárművet ellopták, a Volkswagen már nem gyártja ugyanezt a típusú Transportert, amit a pályázati forrásból megvásároltak, a jelenlegi kínálat az ún. T6-os modell, melynek a gyártása csak a napokban kezdődött el, mely jobb felszereltségű, mint a korábbi T5-ös modell, azonban ennek megvásárlásához nem áll rendelkezésre forrás, mivel annak ára 10 millió Ft+áfa, a biztosítótól azonban csak 8. 215.000 Ft-ot kaptak. Közölte, hogy az ellopott gépjárművel megegyező műszaki tartalmú, 5 személy szállítására alkalmas gépjármű a Tiguan, melynek beszerzése elérhető.

[4] A felperes 2015. június 2-án a tárgyi eszköz cseréjéről bejelentést tett, közölte, hogy a cserélni kívánt eszköz Volkswagen Tiguan, csatolta a Volkswagen T6 kombi gépjárműre tett ajánlatot (12.663.500 Ft-ot), valamint a Volkswagen Tiguan sport and tile BMT gépjárműre tett ajánlatot (9.960.530 Ft-ot).

[5] Az MVH 2015. július 7-én kelt határozatával a kérelmet elutasította, mivel a felperes a cserére irányuló kérelmében azt adta elő, hogy a Tiguan típusú gépjármű 5 személy szállítására alkalmas, a jogcímek tárgyi eszköz cseréjére irányuló kérelmeinek bejelentésére vonatkozó szabályairól szóló 82/2011. MVH Közlemény (a továbbiakban: Közlemény) szerint azonban csak akkor van cserére lehetőség, ha azonos, vagy magasabb műszaki tartalommal rendelkező tárgyi eszközre történik. A csere folytán beszerezni kívánt jármű kapacitására megállapítható, hogy az az eredeti eszközével nem azonos műszaki tartalmú, mivel kevesebb személy szállítására alkalmas.

[6] 2015. június 30-án a felperes ismételten tárgyi eszközcsere iránti bejelentést tett Volkswagen típusú gépjárműre 16.398 km-rel. Az MVH 2015. augusztus 25-ki határozatával a kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy az általános támogatási rendelet 29. § (1) bekezdése alapján első üzembe helyezésű gépek beszerzése támogatható, figyelemmel az 1974/2006/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 55. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is. A támogathatósági feltételnek folyamatosan fenn kell állnia, ezért a tárgyi eszköz csere vonatkozásában kizárólag új, első üzembe helyezésű gépjárműre történő csere fogadható el.

[7] Az elsőfokú hatóság 2016. február 4-én kelt  határozatával a bejelentés tárgyi eszköz cseréjére irányuló kérelmet elutasította hivatkozással az általános támogatási rendeletre, valamint az EK rendelet 55. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra. A felperes fellebbezést terjesztett elő megismételve a korábbi fellebbezésében foglaltakat.

[8] Az alperes 2016. június 1-jén kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatait helybenhagyta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[9] A felperes keresetet terjesztett elő, kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően.

[10] Az alperes érdemi ellenkérelmében fenntartotta a határozatban foglaltakat.

Az elsőfokú ítélet

[11] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.518/2016/9. számú határozatával a felperes keresetét elutasította.

[12] A bíróság szerint a beruházás tárgya lecserélésének célja az, hogy az üzemeltetési kötelezettségének a támogatott eleget tegyen. Az üzemeltetési kötelezettség pedig az általános támogatási rendelet 29. § (1) bekezdésének megfelelő gépberuházásra terjed ki, így nincs jelentősége annak, hogy csere esetében nem kerül sor a támogatási összeg folyósítására ismételten.

[13] Az alperesi hatóság a bíróság szerint anyagi jogszabálysértést nem követett el, mivel az üzemeltetési kötelezettség a beruházás eredeti tárgyára, illetve annak megfelelő gépjárműre vonatkozik, így a lopás miatt beszerezni kívánt gépjármű sem lehet használt.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[14] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben a felperes nyújtotta be. A felperes kérte a bíróság ítéletének megváltoztatását oly módon, hogy a keresetének adjanak helyt, egyben az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően kéri hatályon kívül helyezni és az elsőfokú szervet új eljárás lefolytatására kötelezni. A felperes kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását.

[15] A felperes szerint a jogerős ítéletben foglaltakból sem az alperes határozatából nem következik, hogy kizárólag első üzembe helyezésű gép fogadható el pótlásként. A felperes szerint nem életszerű és nem is ésszerű, hogy a lopás utáni pótlásra ez a szabály vonatkozzon.

A Kúria döntése és jogi indokai

[16] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

[17] Jelen ügyben a Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy lopást követően pótlásként kizárólag első üzembe helyezésű gépjármű fogadható-e el jogszerűen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások feltételeinek való megfelelés körében.

[18] Az általános támogatási rendelet 29. §-a szerint kizárólag a jogszabály egyéb feltételeinek megfelelő, első üzembe helyezésű gépjárművek beszerzése támogatható, figyelemmel az akkor hatályos EK rendelet 55. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is. A részletes támogatási rendelet 1. § (4) bekezdése szerint az általános támogatási rendelet vonatkozó pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési határozattól számított öt évig áll fenn.

[19] Az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint „az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás tárgya (…) nem idegeníthető el és nem adható bérbe, de jótállás alapján történő csere, amortizáció, lopás, működésképtelenné, használhatatlanná válás esetén a beruházás tárgya az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon történő bejelentést követően – a bejelentés alapjául szolgáló igazoló dokumentumokat mellékelve – saját forrásból lecserélhető”.

[20] Az eljáró bíróság szerint az üzemeltetési kötelezettség időtartamán belül, ha az előbbiek szerinti csere válik szükségessé, csakis az általános támogatási rendelet idézett 29. §-a szerinti beszerzés támogatható. A Kúria vitatja ezt az okfejtést. A vis maior esetekben szükségessé váló csere idején egy használt eszközt kell pótolni. A használt eszköz értéke biztosan kevesebb az újnál. Az új eszköz beszerzésének előírása gyakorlatilag a támogatás megnövelését, pontosabban a támogatott forrásai terhére való megnöveltetését jelentené, aminek azonban nem lehet alapja.

[21] Nincs oka ezért annak, hogy a vis maior cserét ismételten (új) beszerzésként kellene meghatározni. A támogatott tevékenység folytatásához elegendő a vis maior esemény előtti állapot helyreállítása. Az általános támogatási rendelet rendelkezése, miszerint saját forrásból a csere – bejelentés tudomásul vételét követően – megvalósítható, erre kell, hogy utaljon. A kötelező (CASCO) biztosítás révén továbbá a fedezet jellemzően nem teljesen új beszerzésnek megfelelő mértékben kerül rendelkezésre bocsátásra. 

[22] A Kúria szerint az általános támogatási rendelet 29. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy csere esetén az új beszerzés szabályait kellene automatikusan alkalmazni. A csere kapcsán nem kezdődhet újra a támogatás, hanem folytatódik, optimális esetben úgy és ott, miként a támogatott tevékenység végzése megakadt.

[23] A felperes keresetében felhívja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jelen ítéletben hivatkozott Közleményét, jelezve, hogy ebből sem következik a pótlás új eszköz beszerzéseként való meghatározása.

[24] Az elsőfokú bíróság erre nem reagált, lényegében helyesen, hiszen közleményben foglaltakra ítéletét nem alapíthatta, tekintettel arra, hogy a közlemény az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése alapján nem jogszabály. A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabályok alapján vizsgálja felül a Pp. 339/A. §-a szerint.

[25] A Kúria az előzőek alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 221. § (1) bekezdését. Ugyancsak sérül az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja, mert saját forrásból lehet és kell a pótlást megvalósítani, tehát nem új támogatási összegből, vagyis jellemzően nem az új beszerzés szabályait kell alkalmazni.

[26] E megállapítást támasztja alá a Kúria Kfv.IV.35.591/2013/7. számú határozatában, a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehető támogatásokkal összefüggésben adott iránymutatása  is, amely szerint az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő saját forrásból való lecserélés nem kizárólag a 29. § (1) bekezdése szerinti első üzembe helyezés útján érvényesíthető.

[27] A Kúria ezért a bíróság ítéletét és a közigazgatási szerv határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárás során a tárgyi eszköz cseréjét engedélyezni kell. (Kúria, Kfv.IV.35.056/2017.)