11/2018. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogra hivatkozás esetén a cél valódiságát valószínűsíteni kell.
[2013. CXXII. tv. (Fftv.) 18. § (2) bek., 21. § (5) bek., 23. § (1) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló eladók és vevők adásvételi szerződéseket kötöttek a N. külterület, .. hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlanokra. A vevők a szerződésekbe foglalt nyilatkozatuk szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18. § (1) bekezdés c) és d) pontjai, illetve (4) bekezdés a) pontja alapján elővásárlásra jogosultnak minősülnek. Az adásvételi szerződések kifüggesztésre kerültek az illetékes önkormányzat hirdetőtábláján, a kifüggesztés időtartama alatt a felperes valamennyi szerződés vonatkozásában elfogadó nyilatkozatot tett Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogára hivatkozással.

[2] Az alperes hiánypótlásra hívta fel a felperest annak igazolása érdekében, hogy mely földrajzi árujelzővel, eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása, feldolgozása céljából kívánja a földeket megszerezni, illetve szerepel-e az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerében. A felperes a hiánypótlási felhívásra érdemben nem reagált, válaszában megismételte, hogy az ingatlan megvásárlásának célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.

[3] Az alperes ezt követően 2016. január 22-én kelt 570210/2016. számú, illetve 2016. január 25-én kelt 570207/2016. számú, 570208/2016. számú és 570209/2016. számú határozatival az adásvételi szerződéseket az eredeti eladók és vevők között hagyta jóvá. Határozatai indokolása szerint az Fftv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja alapján vizsgálni kell, hogy az elővásárlási elfogadó nyilatkozatból megállapítható-e az elővásárlási jogosultság jogalapja. Az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogra akkor lehet hivatkozni, ha a földön az adott földrajzi árujelzéssel, illetve eredetmegjelöléssel ellátott termék valóban előállítható. Mivel ez a felperes vonatkozásában nem volt megállapítható, az alperes az Fftv. 21. § (5)-(6) bekezdésére tekintettel megtagadta a szerződés elfogadó nyilatkozat szerinti jóváhagyását.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A határozatok felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben az alperesi  határozatok hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy a szerződések közte és az eladók között jöttek létre. Keresetében előadta, hogy sem az Fftv., sem más jogi norma nem ír elő speciális alaki vagy tartalmi követelményeket a cél igazolására vonatkozóan, és az alperes más ügyben hozott határozatában szintén elégségesnek értékelte a célra való hivatkozást.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú és a jogerős ítélet

[6] A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kereseti kérelmek alapján indult eljárásokat egyesítette és elsőfokú ítéletében a felperes kereseteit elutasította. Indokolása szerint az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja nem értelmezhető függetlenül az Fftv. 21. § (5) bekezdésétől, amely előírja, hogy az elfogadó nyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jog jogalapját, és a jogosultságot igazoló okiratokat csatolni kell. A jogalap megjelöléseként pedig nem elegendő a jogszabályi rendelkezésre hivatkozni, ugyanis az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja két esetkört is rögzít: földrajzi árujelzéssel ellátott, továbbá eredetmegjelölésre jogosult termék előállítása, feldolgozása, illetve ökológiai gazdálkodás folytatása. A bíróság álláspontja szerint, ha a felperes a fenti esetkörökön belül nem határozza meg tevékenységét, illetve ezt hiánypótlási felhívás ellenére okiratokkal nem támasztja alá, a hatóság nem tudja megállapítani az elővásárlási jog jogalapját, és emiatt az Fftv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpont szerinti megtagadásnak van helye.

[7] A felperes fellebbezése nyomán eljárt Szombathelyi Törvényszék jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.

[10] A felperes felülvizsgálat kérelmében alapvetően azt vitatta, hogy az alperes jogszerűtlenül követelte meg tőle annak igazolását, hogy az elfogadó nyilatkozat benyújtásakor földrajzi árujelzéssel, eredetmegjelöléssel ellátott termék előállításával, feldolgozásával foglalkozik, illetve ökológiai gazdálkodást folytat. A felperesi érvelést e tekintetben helytállónak találta a Kúria, hiszen az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogosultságra hivatkozónak valóban nem szükséges igazolnia, hogy az elfogadó nyilatkozat megtételekor is a b) pont szerinti tevékenységet folytat Az eljárás irataiból azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy az alperes kizárólag abban a körben hívta fel nyilatkozattételre a felperest, hogy az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott mely célból kívánja megszerezni az ingatlanokat. Ebből következően tényszerűen nem igazolható az a felperesi hivatkozás, hogy a felperesnek a tevékenységi célon túlmenően az eljárás során igazolnia kellett volna a már folytatott tevékenységet.

[11] A Kúria osztotta az eljárt bíróságok és az alperes álláspontját abban a körben, hogy az Fftv. 21. § (5) bekezdése alapján az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jog jogalapjának megjelölésénél, az elfogadó nyilatkozatban nem elegendő pusztán a jogszabály szövegére történő hivatkozás. Ha ugyanis a jogosult minimálisan sem konkretizálja célját, csak arra hivatkozik, hogy földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása, feldolgozása, illetve ökológiai gazdálkodás folytatása a tulajdonszerzés célja, akkor a hatóságnak úgy kellene másokat megelőző elővásárlási jogosultságot biztosítania számára, hogy szándéka valódiságát illetően semmilyen információ nem áll a rendelkezésére. Ez pedig visszaélésszerű joggyakorlásra adhatna okot.

[12] Ebből következően az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogosultságra hivatkozónak a céljait illetően legalább az ahhoz minimálisan szükséges információkat a hatóság rendelkezésére kell bocsátania, ami alapján megállapítható, hogy az elővásárlási jogra nem a jogszabályi rendelkezések és az elővásárlási jog rangsorának megkerülése érdekében hivatkozik. Ennek jelen ügyben a felperes a hiánypótlási felhívás ellenére sem tett eleget, ebből következően az alperes jogszerűen tagadta meg az elfogadó nyilatkozat jóváhagyását az Fftv. 21. § (5)-(6) bekezdése alapján.

[13] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria, Kfv.III.37.181/2017.)