5. Az ügy iratainak megtekintése, másolatkérés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

5.1. Polgári és közigazgatási ügyekben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezései alapján főszabályként a perben résztvevő felek és képviselőik a per iratait a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek.

Nem készíthető másolat, illetőleg nem készíthető kivonat az alábbi iratokról:

 - A bíróság határozatainak tervezetei, bírói különvélemény
 - Olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyv, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése végett zárták ki (ld. 3.1. pont)
 - Minősített adatot tartalmazó egyéb okirat

A minősített adatot tartalmazó iratok esetében az iratok megtekintésének is csak a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott engedély, valamint az abban meghatározott szabályok alapján a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

Korlátozottan gyakorolható az iratbetekintési és másolatkészítési jog az alábbi iratok esetében:

 - Üzleti titkot tartalmazó iratok
 - Hivatásbeli (pl. ügyvédi, orvosi) titkot tartalmazó iratok
 - Külön törvényben meghatározott más titkot tartalmazó iratok

A fenti iratokat a felek és képviselőik a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint tekinthetik meg, illetve kérhetnek azokról másolatot. Fontos, hogy amennyiben a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult (titokgazda) úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot vagy hivatásbeli titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon és a jegyzőkönyvvezetőn (leírón) kívül az irat ezen titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad.

A peres feleken és képviselőiken kívül az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat és kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.

A minősített adatot, továbbá az üzleti, hivatásbeli vagy más titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról való felvilágosítás adását, másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.

A peres fél és képviselője kérheti, hogy az irat elektronikus másolatát az általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság, amennyiben az iratról neki másolat adható, és az irat elektronikus okiratként, vagy a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll. Ebben az esetben a másolat kiadásáért nem kell illetéket fizetni.

5.2. Büntető ügyekben

Az eljárás során keletkezett iratról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül másolatot ad ki.

A bírósági eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és a felsoroltak képviselője részére - ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) eltérően nem rendelkezik - a másolat kiadása csak az érintettek emberi méltóságára, személyiségi jogaira, a kegyeleti jogra, valamint arra figyelemmel korlátozható, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.

Az egyéb érdekelt és képviselője részére az iratokból az őt érintő körben adható másolat. A tanú részére a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, illetőleg jegyzőkönyv-részről adható másolat. A terhelt, a tanú és az e törvényben meghatározott más személyek érdekében eljáró segítő másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyekről e törvény szerint másolatot kaphat az, akinek érdekében a segítő eljár.

Büntető ügyekben is speciális szabályok vonatkoznak a minősített adatot tartalmazó iratokra:

 - A büntetőeljárás során a terhelt, a védő, a törvényes képviselő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, valamint a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és az egyéb érdekelt képviselője jogosult megismerni azt a minősített adatot, amit olyan irat tartalmaz, amelynek megtekintésére a törvény alapján jogosult

 - A fent felsorolt személyek számára a minősítő, illetve a minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy az általuk megismerhető minősített adatot megismerhessék akkor is, ha a minősített adatok védelméről szóló külön jogszabályi feltételek nem állnak fenn. Ebben az esetben az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság az érintetteket figyelmezteti, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani, a figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

 - A minősített adatot tartalmazó irat másolására és a másolat kezelésére a következő rendelkezések irányadók:

 - Ha a felsorolt személyeknél a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartása nem biztosított, a jogosult részére a minősített adatot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, de a másolatot a jogosult a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki.

 - A másolatot az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben korlátozás nélkül tanulmányozhassa, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat a jogosult rendelkezésére álljon.