3. A tárgyalás nyilvánossága

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke rögzíti a tárgyalás nyilvánosságának alapelvét azzal, hogy kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A nyilvánosság követelménye garanciális jelentőségű alapelv: biztosítja az igazságszolgáltatás működésének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét. A társadalmi ellenőrzés lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevő más hivatalos személyek valóban függetlenül és pártatlanul, kizárólag a törvényeknek alárendelten járjanak el. Ez pedig nem csupán az adott eljárásban résztvevő felek, hanem az egész társadalom érdeke.

A nyilvánosság alapelve ugyanakkor nem érvényesül korlátlanul: felmerülhetnek olyan érdekek - így különösen az ügy tárgyát képező adatok, az eljárásban résztvevő személyek jogainak védelme - amelyek szükségessé teszik a tárgyalás nyilvánosságának korlátozását vagy akár kizárását is. Tekintettel arra, hogy garanciális jelentőségű alapelvről van szó, a nyilvánosság korlátozásának, illetőleg kizárásának eseteit törvények határozzák meg; a bíróságnak a korlátozás vagy kizárás kérdésében minden esetben indokolt határozattal kell döntenie.

Polgári és közigazgatási ügyekben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szerint a bíróság a felek közötti jogvitát főszabály szerint nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja,

a) ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges
b) a közerkölcs védelmében, valamint
c) az ügyfél kérelmére, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

Különösen indokolt esetben - a tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről - a bíróság akkor is kizárhatja a nyilvánosságot, ha tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.

A fenti kivételek az eljárásban részt vevő személyek jogainak védelmét szolgálják. Akár nyilvános, akár zárt tárgyalás keretében dönt a bíróság, a határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

Büntető ügyekben

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) alapján a bírósági tárgyalás büntető ügyekben is nyilvános, ugyanakkor a tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, biztonságának és méltóságának megőrzése érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

Fontos korlátozás, hogy 14. életévét be nem töltött személy nem vehet részt a tárgyaláson hallgatóként, a 18. életévét be nem töltött személyt pedig a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja.

A bíróság hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalást rendelhet el)

a) erkölcsi okból,
b) az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében,
c) a tanú, vagy az eljárásban részt vevő más személyek védelme érdekében,
d) a minősített adat védelme végett.

A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.

A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. A nyilvánosság kizárása tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.

A nyilvánosság kizárása alól is vannak kivételek, azaz a bíróság zárt tárgyalás elrendelése esetén is engedélyezheti, illetve egy esetben köteles lehetővé tenni meghatározott személyek jelenlétét:

a) Engedélyezheti, hogy az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek a tárgyaláson jelen legyenek.
b) Külföldi állampolgár vádlott ellen, illetőleg külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a tárgyaláson a külföldi állampolgár államának konzuli tisztviselője, illetőleg törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen.
c) A nyilvánosság kizárása esetén a sértett, ha nincs képviselője, illetőleg a vádlott, ha nincs védője, indítványozhatja, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa megnevezett személy - kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt - legyen jelen a tárgyaláson. Ha a nyilvánosságot a bíróság minősített adat védelme érdekében zárta ki, ilyen indítvány nem terjeszthető elő. Az indítvány tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Zárt tárgyalás elrendelése esetén a bíróság a tárgyaláson résztvevőket figyelmezteti arra, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetést a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt, a tárgyalást nyilvánosan kell folytatni.

A bíróság a határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta. Ez alól egyetlen kivétel van: a bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan a határozat indokolásának részét képező azon adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala sértené azt az érdeket, amelynek védelmében a zárt tárgyalást elrendelte.